Civil 3D blog

Több alkalommal is érkezett olyan kérdés, hogy a vasutas hossz-szelvények vízszintes tengelyén megszokott szelvényköröket (1. kép /forrás: BME UVT jegyzet/) hogyan lehet Civil 3D-ben is létrehozni. A megoldás nem olyan egyértelmű, kis trükkel azonban nem is olyan bonyolult a kérdés megválaszolása.

Első körben a legtöbben a hossz-szelvény nézet stílusszerkesztőjében keresik a megoldást, azonban hamar felismerhetjük, hogy a vízszintes tengely beállításainál csupán az osztójel méretét tudjuk módosítani, az osztójel típusát magát nem*. A megoldást tehát a hossz-szelvény nézet lábléceinél kell keresni.

Innen már talán a gyakorlottabb felhasználók meg is oldják a feladatot, csupán egy lábléc stílust kell kialakítani, melyet a sorrendben legfelülre helyezünk, s 0 értékű hézagot adunk meg. A felirat pedig egy szelvénykör blokk elemből fog állni. Nézzük picit részletesebben:

1. lépésként a Hossz-szelvény nézet tulajdonságai (Profile View Properties) párbeszédpanel Fej- és láblécek (Bands) fülén a láblécek listájához hozzáadunk egy elemet. Ha Magyar tartalommal dolgozunk, érdemes pl. a Hossz-szelvény adatok (Profile Data) típusú Pályamagasságok szelvényekben stílusú elemet hozzáadni.

2. lépésben a jobb oldali nyilakkal elhelyezzük ezt az elemet a legfelső sorban, s a Hézag (Gap) mező értékét 0-ra állítjuk.

3. lépésben a stílusról másolatot készítve (Aktuális kiválasztás másolása/Copy Current Selection) beállítjuk a Megjelenítés (Display) fülön, hogy csak a Főszelvényeken lévő feliratok (Labels at Major Stations) legyen látható, majd a Főszelvény (Major Station) feliratelem kialakítását szerkesztve azon csak egy blokk komponenst helyezünk el, mely célszerűen az AeccTickCircle blokkra hivatkozik.

Ezzel el is készítettük a szelvénykörökkel felruházott vasutas hossz-szelvény nézet vízszintes tengelyét.

*Megjegyzés: Haladó felhasználóknak említjük meg, hogy a hossz-szelvény nézet stílusának szerkesztésével is megoldható a probléma. Az Alsó tengely fő osztójelei (Bottom Axis Ticks Major) elem vonaltípusát tudjuk módosítani a stílusbeállító párbeszédpanel Megjelenítés (Display) fülén, s ha készítünk egy olyan vonaltípust, mely körökből áll, ez is megoldás lehet a problémára, de véleményünk szerint sokkal több finomhangolást és ráfordított időt kíván.

A napokban közzétették az Autodesk oldalán a Civil 3D 2012-es verziójához készített Magyar tartalmat.

Aki esetleg a 2012-es verzióval kezdi Civiles pályafutását, s nem találkozott még a Magyar tartalommal, mindenképpen telepítse a kiegészítést, hisz ez biztosítja a megfelelő stílusokat, magyar fordításokat egyes jelentésekhez, egyszóval segítséget a magyar szabvány alapján való tervezéshez. Részletes leírást itt találhatunk a Magyar tartalomról.

Megrendelőnk azzal a kéréssel fordul hozzánk, hogy egyesítsünk két, egymástól függetlenül, Civil 3D-ben megtervezett nyomvonalat. A forrás objektumok rendelkezésünkre állnak, már csak el kell végezni a műveletet…

Jelen egyszerű példában minden bizonnyal egyszerűbb volna a második nyomvonal paramétereit felhasználva az elsőt továbbrajzolni. Azonban ha nem néhány méterről, illetve ívről van szó, hanem kosár- és ellenívekkel tarkított, több kilométeres komplex vonalszakaszról, akkor az itt ismertetett módszer már jóval időkímélőbb megoldás lehet.

A megoldáshoz kicsit ki kell lépni a Civilből, és használni a számológépünket, de megéri.

1. Adott a két vonalszakaszunk, "A nyomvonal” és "B nyomvonal”
2. Adottak továbbá a két szakasz hossz-szelvényei
3. Exportáljuk ki mind a két nyomvonalat LandXML formátumba (Output menü)
4. Ezen a ponton kicsit el kell hagynunk a Civilt és kézzel belenyúlni az exportált fájlunkba.
5. Nyissuk meg a fájlt szövegszerkesztővel. Jó ha van kéznél egy Notepad++, sokat segít az átláthatóságon; de végső soron a hagyományos Notepad is megteszi
6. A nyomvonal felépítése jól követhető, egyenesekből, ívekből, átmenetiívekből építkezik, mindegyiknek adottak a jellemző pontjai; és ami nagyon lényeges a feladatunk szempontjából, hogy nem tartalmaz szelvényezést, csak hosszakat, irányokat, paramétereket!
7. Végezzük el a következő módosításokat:
8. A 10. sor körül a name= "A nyomvonal”-t átnevezzük name="C nyomvonal”-ra, hogy a rajzba egy teljesen új objektumként importálhassuk az összeillesztett változatot
9. ugyanebben a sorban a length=”99.9999” helyére írjuk a két nyomvonal hosszának összegét
10. Vágjuk ki a B nyomvonal geometriáját leíró sorokat, majd illesszük be az A (illetve most már C) nyomvonal geometriai leírásának végére
11. Töröljünk minden, B nyomvonalra vonatkozó adatot (<Alignment> és </Alignment> közti sorok)
12. Ha minden rendben ment, a fájl végének valahogy így kell festenie
13. Mentsük el a módosításokat
14. Itt kell megjegyezni, hogy a képen is látható <Profile> … </Profile>részben a nyomvonal magassági vonalvezetése látható sarokpontonként (szelvényszám, magasság); tehát ha a két nyomvonal hossz-szelvényét is össze akarjuk fűzni, akkor az eredetileg B nyomvonalhoz tartozó sarokpontok szelvényszámaihoz rendre hozzá kell adni A nyomvonal hosszát, majd ezeket illeszteni a megfelelő helyre, ahogyan azt tettük a vízszintes vonalvezetéssel is.
15. Fontos ellenőrizni, hogy minden <…> tagnak meglegyen a </…> párja, és nem veszett el a kivágások, beillesztések közepette, ellenkező esetben a Civil nem fogja felismerni a fájlt
16. Térjünk vissza a Civilbe és importáljuk a LandXML fájlunkat (Insert menü)
17. Látható, hogy a nyomvonal így már egységes. Hossz-szelvényt kirajzoltatva a magassági vonalvezetésről ugyanez elmondható.

Megjegyzések:

• A leírás első olvasásra/kipróbálásra bonyolultnak tűnhet, ám néhány próbálkozás után gond nélkül egyesíthetünk két, vagy szükség esetén akár több nyomvonalat is.
• Jelen módszerrel több szempontból sem ajánlom a terep hossz-szelvények összefűzését, egyrészt ugyanis számtalan helyen kellene módosítani a szelvényszámokat, másrészt pedig pont a rá jellemző dinamikus kapcsolattól esünk el.
• Jelen leírás Civil 3D 2011 felhasználásával készült. Érdekes lesz megnézni ugyanezt a 2012-es Civil nyomvonal-kényszereivel megoldva…

Néhány hete kapható a Civil 3D legújabb, 2012-es verziója!

Néhány frissen bevezetett, illetve továbbfejlesztett funkció, ami tovább könnyíti a tervezők munkáját:

• Továbbfejlesztett együttműködés az Autodesk Vault-tal
• Stílusok kezelése jelentősen fejlődött - importálás, csere, a nem használtak tisztítása
• Feliratok jelölőtől független forgatása
• COGO szerkesztő
• Nyomvonal-kényszerek tervezéskor és LandXML importáláskor
• Megtekintésnél állítható felület-részletgazdagság
• Túlemelés-beállítások másolása
• Interaktív nyomterv szerkesztés helyszínrajz-, hossz szelvény- és keresztszelvény-nézetben egyidejűleg
• Keresztszelvény-megjelenítés és mennyiségszámítás a csomópontokban is
• Több nyomterv megjelenítése a keresztszelvény-nézetekben
• Nem-merőleges keresztszelvények kezelése
• Csőrendszerek importálása GIS adatokból
• Integrált Storm and Sanitary Analysis
• Integrált exportálás 3ds Max Design 2012-be

Az újításokról a Civil 3D hivatalos oldaláról ITT

Tegyük fel, a következő feladatot kapjuk a megbízónktól: domboldali telkét szeretné teljes egészében kiegyenlíteni úgy, hogy töltésanyagot ne kelljen hozni, és a kitermelt talaj elhelyezésére sincsen – olcsó – lehetőség.

A megoldás elméletben egyszerű, hiszen mindössze annyit kell tennünk, hogy készítünk egy, a végleges állapotnak megfelelő geometriájú új felületet, adott rézsűvonaltól kimetszeni a meglévő felülethez, majd az új felületet addig emelni/süllyeszteni, amíg a töltés és bevágás mennyisége meg nem egyezik.

Ennyi a feladat; viszont egy fontos dologról megfeledkeztünk: mi a helyzet a telekhatárral? Mi a garancia arra, hogy a felületünk mozgatása közben a rézsű körömvonala nem nyúlik túl rajta, illetve ellenkezőleg, nem lesz néhány méterrel beljebb a telekhatártól, értékes területet véve el ezzel a telekből? Leginkább semmi, és ha a hagyományos módon közelítjük meg a kérdést, pontosan ez is lesz az eredmény.

A megoldás nem sokkal bonyolultabb az imént felvázoltnál, csak éppen fordítva kell megközelíteni a feladatot: a rézsűt nem az új felületből fogjuk indítani, hanem ellenkezőleg: a telekhatár lesz a kiindulási vonalunk. Nézzük mindezt lépésenként:

1. Vegyük fel a telekhatárt egy folytonos, zárt vonallánccal
2. Készítsünk vezérlővonalat belőle és rendeljük hozzá a terep magasságait
   
3. Hozzunk létre egy egyszerű segédfelületet a telek fölé a kívánt esésviszonyokkal (pl. 1.5% esés a lejtő irányában) úgy, hogy a felület határvonala mindenhol kívül essen a telekhatáron
4. Emeljük fel a segédfelületet úgy, hogy belemetsszen a terepbe (pl. a telek középpontja és segédfelület ugyanazon pontja legyen egy magasságban)
5. Készítsünk adott esésű rézsűt a telekhatár-vezérlővonalból a segédfelülethez, automatikus felületkészítéssel
6. Töltsük ki az új körömvonallal körbezárt részt
7. Rézsűtérfogat számítással ellenőrizzük a töltés és a bevágás mennyiségét (első közelítésben ez biztosan nagy eltérést mutat)
8. A segédfelületünket (nem a rézsűcsoportot vagy a vezérlővonalat!) emeljük/süllyesszük a mennyiségeknek megfelelően. A rézsű a kitöltéssel együtt automatikusan módosulni fog (Civil 3D 2009 felett), és vele együtt a mennyiségszámítás is
9. Néhány iterációs lépéssel a térfogatok különbségét közel nullára lehet redukálni
10. Íme a kész, kiegyenlített területünk a telekhatár pontos megtartásával!

A fenti példán látható, hogy egy ilyen probléma megoldása Civillel egyáltalán nem ördöngősség. Azonban ha nem sík felületet akarunk képezni, hanem adott esetben mondjuk tetőszelvényt, netán meglévő árok is húzódik a telekhatárhoz közel; már egy jóval összetettebb, és egyben izgalmasabb feladattal van dolgunk.

A Civil 3D blog minden kedves olvasójának szívből kívánunk kellemes karácsonyi ünnepeket. Az elmúlt időszakban a blog szerkesztői is már a karácsonyi készülődés lázában égtek, így sajnos december hónapra minimális mennyiségű írással kedveskedtünk lelkes olvasóinknak. A két ünnep közötti meghitt hangulat, a hóesés és a hó födte táj látványa, valamint a kandallóban ropogó tűz nagy valószínűséggel minket is a négy fal közé kényszerít majd, s így mi mást is tehetnénk, mint a Civil 3D funkcióit tesztelve behozzuk decemberi lemaradásunkat. Ám ha ez mégsem így történne, akkor se csüggedjen a kedves olvasó, az új esztendőben minden bizonnyal folytatjuk aktív Civil 3D elemző tevékenységünket.

A cím alapján azt gondolnánk, hogy ennél mi sem egyszerűbb, hiszen a Hossz-szelvény geometriaszerkesztő eszköztárában (Profile Layout Tools /Geometry Editor/) jelen van egy Hossz-szelvény másolása (Copy Profile) gomb . Ez mindaddig igaz, amíg általunk megtervezett hossz-szelvényről, vagy egy dinamikus hivatkozással nem rendelkező (statikus) felület hossz-szelvényre alkalmazzuk.

Azonban általában a Nyomvonalról vett Felület hossz-szelvényünk esetében ez a gomb inaktív, mivel az alapértelmezetten dinamikus módban van. Ilyen esetben első körben a Felület hossz-szelvény tulajdonságainál (Profile Properties) át kell állítanunk a Hossz-szelvény adat oszlopban (Profile Data fül, Update Data oszlop) statikus módba. Ezek után már könnyen tudjuk rá alkalmazni a Hossz-szelvény másolása parancsot (Copy Profile). A kívánt számú másolási művelet után érdemes visszaállítani újra dinamikus módba a Felület hossz-szelvényünket. Fontos megjegyezni, hogy a másolt objektumaink a jövőben nem fogják követni az esetleges változásokat a felületen!

És hogy miért is szenteltem egy bejegyzést ennek a témának? Tulajdonképpen azért, mert ezzel a megoldással nagyban meg tudjuk könnyíteni pl. közművezetékek magassági tervezését. A Felület hossz-szelvényünket két példányban lemásoljuk, majd az egyiket a minimális, a másikat pedig a maximális fektetési mélységre süllyesztjük (MSP sorozatok emelése és süllyesztése [Raise/Lower PVIs] parancs segítségével), így kialakítva magunknak egy "sávot", melyhez tartani tudjuk magunkat. De ugyanezt a módszert esetlegesen talajrétegek megjelenítésére és még számos egyéb esetre is alkalmazhatjuk.

Első körben egy Civil 3D-s parancspárt mutatok meg, amely megkönnyíti a sima AutoCAD-ből is ismert vonalláncok (polyline) szerkesztését. Ezek az SP beillesztése (Insert PI) és SP törlése (Delete PI) parancsok a Vezérlővonalak szerkesztéséhez (Feature Line Edit Geometry) tartozó elemek közül. Az előbbivel töréspontot tudunk egyszerű egérmozdulatokkal létrehozni, az utóbbival pedig értelemszerűen azokat törölni. Érdemes egyébként pici időt szentelni a többi vezérlővonalas szerkesztőparancs kipróbálására is, mert közülük több is használható 2D-s vonalláncok esetében is (pl. Lépcsős eltolás /Stepped Offset/, Megfordítás /Reverse/ stb.)

A másik hasznos parancsot már nem csak Civil felhasználók élvezhetik, viszont szükséges hozzá az Express Tools kiegészítő, melyet az AutoCAD telepítésekor lehet (és szinte kötelező) aktiválni. Ez a parancs az MPEDIT névre hallgat, ezt bepötyögve egyszerre több vonalláncot is szerkeszthetünk, ugyanúgy, mint a VLEDIT kiadása után T-t nyomva (PEDIT, M).

Bizonyára sokan ismerik a Felület beillesztése (Paste Surface) parancsot, mely a Felületszerkesztő eszközök (Edit Surface) között található. Ennek segítségével lehet felületeket összemetszeni, tervezett objektumot beilleszteni a meglévő terepbe stb. Azonban nem minden esetben olyan egyszerű a használata.

Abban az esetben, ha egy terepfelületbe akarjuk beilleszteni a rá tervezett út nyomtervéből készített felületet, egy kis trükkhöz kell folyamodnunk. Ebben az esetben ugyanis a terepfelületünket kiválasztva, a Felület beillesztése parancsot kiadva, nem jelenik meg a listában a nyomtervfelület. Ez, ha jobban belegondolunk, nem is meglepő, hiszen körkörös hivatkozást hoznánk létre.

A megoldás tehát ilyen esetben az, hogy létrehozunk egy új felületet, ebbe beleillesztjük a meglévő terepfelületünket, majd ezek után újra kiadva a Felület beillesztése parancsot, már örömmel tapasztaljuk, hogy kiválasztható a nyomtervfelület is, s így végeredményként megkapjuk az összemetszett felületünket.

Kevéssé ismert, ám annál hasznosabb parancs az EXTRIM! Jelölj ki egy vonalat, vagy polyline-t és kattints az egyik oldalára!

A hagyományos TRIMmel szemben itt a program automatikusan ismeri fel, hogy melyik objektumokat, és ezeknek csak a kiválasztottal ellentétes oldalát hagyja meg, a többit - kisebb-nagyobb elhagyásokkal - lemetszi. Érdemes azért ellenőrizni a metszővonal környezetét, elsősorban rövid túlnyúló vonaldarabok után kutatva.

Vigyázat! Nem célszerű egész rajzon keresztülfutó vonallal használni...

Tx, Pierre

A tervezési gyakorlatban ugyan semmi problémát nem okoz, mindenesetre érdemes a 2011-es Civilben a közelítő hossz-szelvény (Best Fit Profile) ablakát a jobba alsó sarokban megfogva átméretezni és figyelni, hogy az objektumkijelölő zöld ikon merre vándorol...

Ezzel a pár sorral a bejegyzések egy külön csoportját indítom, amiben a Civil nem rendeltetésszerű megnyilvánulásai - köznapibb nevén bugjai - fognak szerepelni.

Bizonyára sokan találkoztak már a problémával, amikor egy tökéletesen megépített (terep mindenhol a nyomvonal alatt, hossz-szelvény végig) ellenére a nyomterv kezdő és/vagy végpontja nem jelenik meg rendesen: a helyszínrajzon gyakran a végtelenbe futó vonalak jelennek meg és a 3D megjelenítéskor is nullába húz; emiatt kényelmetlenné téve a körbeforgatást is.

A megoldást ilyenkor a nyomterv vég-fogópontjainak néhány centiméterrel való elmozdítása jelenti; ami nem elegáns ugyan, de a problémát orvosolja.

A bevetített hossz-szelvény egy nagyon hasznos funkció a Civilben; főként, ha meglévő pálya mellé akarunk újabbat tervezni, és igazodni kell annak geometriájához.

Megesik azonban, hogy a bevetítés nem sikerül, és a cél hossz-szelvény listájában megjelenik ugyan a kívánt tengelyvonal, viszont 0,00 magasságokkal és a nézetből is hiányzik.

Ez akkor fordulhat elő, ha a forráshoz tartozó nyomvonal lelóg a terepről. Megoldásként az eleje-vége pontoknak is a terepre vissza kell húzni; és így már minden ablakban helyesen jelenik meg a hossz-szelvény is.